Magyarország társadalomtörténete I/1-2.

Amikor 1992 márciusában az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet Történetszociológiai Csoportja felkért egy három félévre tervezett társadalomtörténeti kurzus első félévi tematikájának kidolgozására, sejtelmem sem volt arról, hogy ezt a tárgyat valaha nekem kell tanítanom. A kibicnek semmi sem drága alapon a rendelkezésemre álló igen rövid idő alatt igyekeztem nagyívű tervezetet készíteni. A tervezet természetesen nem "puszta helyen" jött létre. Felhasználtam az Intézet társadalomtörténeti munkacsoportja által korábban készített tervezeteket és az azokról elhangzott történész szakvéleményeket, a Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület alapítói által különböző alkalmakra készített társadalomtörténeti kurzusaim tapasztalatait.
A tematika elkészítésekor abból indultam ki, hogy annak a választott tudományos paradigma szempontjából nyitottnak kell maradnia, hogy a következő két félév oktatóinak (is) szabadságában álljon az általuk kívánatos irányú továbbépítkezés. Ezért az első egységben békésen felesel egymással a "Huszadik Század" körének "színlelt kapitalizmus" képe, a II. világháború alatt Halnal Istvánt Marx-al ötvözni próbáló Erdei "polgárosodás" koncepciója, a nyolcvanas évek marxista modernizációs elmélete és Tóth Zoltánnak a "rendi osztály" és az individualizáció" kétfókuszú gyűjtőlencséjén a makroelméletbe vetített mikroanalízise.

TARTALOM
1. KÖTET
Bevezetés 7
Értelmezési paradigmák
Ifj. Leopold Lajos: Színlelt kapitalizmus 11
Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között 30
Ránki György: A magyarországi modernizáció történetéhez 41
Gerő András: A magyar polgárosodásról 47
Kövér György: Piacgazdaság - polgárosodás - demokrácia 52
Tóth Zoltán: A rendi norma és a "keresztyén polgárisodás" 65
Nemek és nemzedékek
E. A. Wrigley: Népesedés és történelem 101
Andorka Rudolf - Faragó Tamás: Az iparosodás előtti (XVIII-XIX. századi) család- és háztartásszerkezet vizsgálata 114
Katus László: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században 142
Dányi Dezső: Demográfiai átmenet 1880-1960 (princetoni indexek) 161
Település és térszerkezet
Szűcs Jenő - Hanák Péter: Európa régiói a történelemben 169
Faragó Tamás: Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség 188
Beluszky Pál: A polgárosodás törékeny váza - városhálózat néhány sajátossága a két világháború közötti Magyarországon. 1986 201
Timár Lajos: A gazdaság térszerkezete és a várohálózat néhány sajátossága a két világháború közötti Magyarországon. 1986 222
Tevékenységszerkezet, vagyon- és jövedelemmegoszlás
Hans Medick: A protoindusztriális családi gazdaság: a háztartás és a család strukturális funkciói a paraszttársadalom ipari kapitalizmussá válása során (Social History, 1976. No. 3. 291-315.) 239
Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában 346
Alexander Gerschenkron: A gazdasági elmaradottság történelmi távlatból 251
Kövér György: Iparosodás agrárországban 264
Tóth Zoltán: Társadalmi státus és foglalkozás az osztrák és a magyar társadalomstatisztikában 287
Orosz István: A differenciálódás és kisajátítás 309
Kolossa Tibor - Puskás Júlia: A 100 kat. holdon felüli birtokterület tulajdoni és birtokkezelési struktúrája Magyarországon 1911-ben 328
Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917 357
Susan Zimmermann: A szegénygondozás szociálpolitizálása vagy radikális szociálreform? Kommunális szociálpolitika Budapesten és Bécsben 1914 előtt 380
2. KÖTET
Rang és presztízs - participáció és uralom
Hanns Jäger-Sunstenau: Az 1700 és 1918 közötti magyarországi nemesítések társadalomtörténeti statisztikája 9
Alexander Sixtus von Reden: Az Osztrák-Magyar Monarchia 17
Szabó Dániel: Párbaj a dualizmus korában, avagy haza a vívóteremben 27
Mazsu János: A szellemi foglalkozásúak jövedelmi viszonyainak alakulása a dualizmus időszakában 36
Vörös Károly: A főrendiház 1885. évi reformja (egy kutatás tervei és első eredményei) 51
Gerő András: Az elsöprő kisebbség 62
Kultúra, életforma, etnicitás
Hanák Péter: A polgári lakáskultúra szakaszai a XIX. században, 1815-1914 85
Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón 104
Gyáni Gábor: Polgári otthon és enteriőr Budapesten 153
Mialkovszky Mária: Egy budapesti szervezett szakmunkás lakása a századelőn 178
Dózsa Katalin: Letűnt idők - eltűnt divatok 194
Hofer Tamás: Három szakasz a magyar népi kultúra XIX-XX. századi történetében 215
Kósa László: A parasztság polgárosulása Magyarországon 226
Jehuda Don - George Magos: A magyarországi zsidóság demográfiai fejlődése 240
Kósa László: A vallási közönyösség növekedése Magyarországon a XIX. század közepén 250
Glatz Ferenc: Polgári fejlődés, nacionalizmus, asszimiláció a XIX. században 268
Hanák Péter: A másokról alkotott kép 281
Karády Viktor: Egyenlőtlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelvű országgá? 302
Katus László: Nemzetiségi adatsorok a dualizmus korában 337
Kozák Istvánné: A cigányok a társadalmi munkamegosztásban 350
Fixáció és mobilitás
Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása, 1867-1914 357
Lackó Miklós: A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban 367
Gyáni Gábor: Család, háztartás és a városi cselédség 376
Hanák Péter: A tőkés vállalkozótól a hivatásos menedzserig 392
Lengyel György: Vállalkozók, bankárok, kereskedők 400
Hajdú Tibor: Az értelmiség számszerű gyarapodásának következményei az első világháború előtt és után 416
Mazsu János: A magyarországi tisztviselő-értelmiségi réteg társadalmi szerkezetének változási folyamata a dualizmus időszakában 426
Benedek Gábor: A minisztériumi tisztviselők mobilitása a dualizmus idején 434
Csorba László: A katolikus egyházi értelmiség társadalmi gyökerei a polgári átalakulás korában 441
Hajdú Tibor: Hivatásos és tartalékos tisztek a Monarchia hadseregében 449