Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
1 072 din.
Várható szállítási idő
19 munkanap.

Török Richárd - Richárd Török sculptor (Magyar-angol kétnyelvű)

Vigadó Galéria, 1998
  • MAGYAR - ANGOL
  • 95 oldal
  • Kötés: puhatáblás, ragasztókötött
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Antikvár Könyvkínáló
  • Saját képekkel (állapotfotó). Keveset forgatott, jó állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás".

Saját képekkel - Ismertető: A mindössze harminckilenc évesen, 1993-ban elhunyt Török Richárd szobrászművész életműve páratlan a magyar szobrászművészetben. Emlékét több kötet is őrzi. Kiváló munka Fodor Attila Török című könyve Lévai Jenő és Sárközi Marianna fotóival, illetve a Török Richárd című album, amely Lévai Jenő, Pál Nagy Bence és Rákos Péter közös alkotása.- További ismertető: "Belelapozás".

- - - Nem mindennapi tehetség Török Richárd 1954-ben született, mestere Somogyi József szobrászművész volt. Tehetsége hamar a pályatársak és az avatottak figyelmét vonta magára: a Melocco Miklós pártfogásába került művész műteremhez jutott, ahol kedvére alkothatott. Az őt támogató művészeknek nem maradt adós, köztéri szobrai közül kiemelt jelentőséggel bír a Hippokrátesz, a Liszt Ferenc portré vagy akár az Oszlopos Szent István. A nyolcvanas évek derekán Londonban, a Barbican kulturális központban került kiállításra Bartók Béla-mellszoba, a Kossuthot és Széchenyit formázó szobrai New Yorkban kaptak helyet. Török hagyatéka szerencsére nem kallódott el, jelenleg a vasvári emlékmúzeum ápolja. Török Richárd a klasszikus szobrászat alapjait hamar magáénak tudva vetette magát a kísérletezésbe. A történelmi figurák, valamint az írók, költők megformálásában is nyomot hagy a másképp-látás és a másképp-megközelítés magától értetődő módszere, akár a Bartók Béláról készített szobort, akár a Latinovits Zoltán-portrét nézzük, láthatóan nem tévedünk nagyot, ha egyfajta sajátos radikalizmust fedezünk fel rajta, fedezünk fel benne. Jelet, ami megállt az időben, nem romlott benne tovább. Megdönthetetlen remekművek, megdönthetetlen látószögből elképzelve. Akármihez nyúlt Török – gipszhez, kőhöz, agyaghoz vagy az előnyben részesített bronzhoz – minden előzmény nélkül, emlékezetből dolgozott, nem tévesztett célt, nem tévesztett embert. Jól bánt vele, jól ért az anyaghoz hozzá. Humánus szobrász volt.