Szentes - Mindszent (Magyar Városok Monográfiája)

Saját képekkel - Magyar Városok Monográfiája 3. - Sajtó alá rendezte: Ladányi Miksa Dr. és Balázs Géza - A fényképfelvételeket Hegedüs V. Utóda szentesi cég készítette - A fejléceket Kozmér Sándor tervezte és rajzolta - Előszó: Dr. Négyesi Imre polgármester - A 337. oldaltól: Mindszent monográfiája - Írta: Bóna József. - Mindszent - A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi ezt.

Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek.

A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.

Leírás a településről a 18. század végén:

"MINTSZENT: Népes magyar falu Csongrád Várm. földes Ura G. Erdődi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szegvárhoz, és Vásárhelyhez is egy mértföldnyire, itten őmlik az Körös vizéből eredett menyhalakkal bővelkedő Kurcza vize a’ Tiszába; földgyeinek egy része homokos, más része pedig fekete, bővelkedik gabonával, marhával, náddal, hallal, vad szárnyas állatokkal, erdeje nints, boraikat esztendeig sem tarthattyák."
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Mindszent 1884-től 1925-ig a Tiszántúli járás székhelye volt, majd ennek átnevezése után 1948-ig a Mindszenti járásé. - - Címere
A címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végződik. A pajzsmező kék színe a levegőt, az eget, a vizet idézi, melyek a tisztaság, az igazságosság és hűség jelképei. A két hal, a szigony pedig az alapító hét halászcsaládra is utalva az ősi halászatot jelképezi. A szélesebb hullámvonalú ezüst pólya a kanyargó Tiszát, a keskenyebb a Kurcát jelenti, mint a város földrajzi adottságát a két folyó találkozásánál, és a halászat, valamint a komp átkelés színterét.