Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
1 347 din.
Várható szállítási idő
19 munkanap.

Könyvtár a Wenckheim-palotában (Library in the Wenckheim Palace - Bibliothek im Wenckheim-Palast - magyar/angol/német) - Saját képpel

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1995
  • 45 oldal
  • Kötés: papír / puha kötés
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Antikvár Könyvkínáló
  • Saját képekkel (állapotfotó). Keveset forgatott, jó állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás". Készült 1 000 példányban.

Ismertető: A Wenckheim-palota egy épület Budapest VIII. kerületében, a belső józsefvárosi „palotanegyedben”, a Szabó Ervin téren. Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főépülete. A főváros 1927-ben vette meg az épületet. Az átalakítás 4 évet vett igénybe, a könyvtár 1931-ben nyílt itt meg.- További ismertető: "Belelapozás".

------------------------ A palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette, mégpedig a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére. 1927-ben, a gróf halála után, az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. A négy évig tartó átalakítást követően 1931-ben nyitotta meg ismét kapuit a nyilvánosság számára, mint Fővárosi Könyvtár. A Fővárosi Közgyűlés a kilencvenes évek közepén jelentős bővítésről döntött. Hegedűs Péter építész tervei alapján az átalakítás 1998-ban kezdődött, és a könyvtár két szomszédos épülettel is bővült. 2001. szeptember 12-én adták át a látogatóknak, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárát. A műemléki palotarész, továbbá a könyvtári épület védelmét ma is egy megfelelő képzettséggel rendelkező biztonsági szolgálat látja el. -- A palota neobarokk stílusban épült, neoreneszánsz elemekkel tarkítva. Megjelenik benne a rokokó és a biedermeier. Külsejében a drezdai barokk (Erős Ágost idején uralkodó művészeti stílus), belsejében pedig a XV. Lajos-féle stílusirányzat a jellemző. Építtetője, gróf Wenckheim Frigyes a szászországi Meinig Artúrt kérte fel a palota építésére. Az épület 1887-ben épült, 1889-ben nyílt meg. Rácsait, kapuit és kandelábereit a kovácsoltvas-művesség jeles magyar képviselője, Jungfer Gyula készítette. A mai díszbejárat kovácsoltvas kapui 1897-ben készültek el.