Vallomások (A személyiség születése (Írta Redl Károly)

TARTALOM
Isten serkentéséből vágyakozik Isten dicséretére 23
Benne van a hívogatott Isten, és ő az Istenben van 24
Isten mindenütt egészen van, de semmiféle teremtmény nem fogadja be őt teljesen 25
Isten bölcsessége és magyarázhatatlan tökéletessége 26
Isten szeretetét és bűneinek bocsánatát kéri 27
Kicsiny korára emlékezik, és magasztalja a gondviselő örök Istent 28
A kicsiny kor is már bűnökkel terhes 32
A gyermek első szavait tanulja 34
Gyűlölte a tudományt, szerette a játékokat és félt a veréstől 35
A játék és a színpad szeretete elvonta figyelmét a tanulástól 38
Betegségbe esik és keresztségért könyörög, ezt azonban édesanyja bölcs megfontolással későbbre hagyja 39
Kényszerítették a tanulásra, de az Isten mindent jóra fordított 41
Milyen tanulmányokban találta legtöbb örömét a gyermek 42
Utálta a görög nyelvet 44
Istenhez könyörög 46
Elítélei az ifjúság oktatásában mutatkozó hibákat 46
Tovább kárhoztatja az ifjúság szellemi nevelésének módját 48
Az emberek többet bíbelődnek nyelvtani szabályokkal, mint Isten parancsaival 50
A gyermekkor bűnei kísérnek minket a későbbi esztendőkben is 52
Hálaadás Istennek a gyermekkor adományaiért 53
Ifjúkora vétkeiről emlékezik 55
Tizenhat éves korában az érzéki szenvedély rabságába kerül 56
A szülők tervezgetése és a tanulmányok folytatása 58
Cimboráival lopásra vetemedik 62
Ok nélkül senki sem vétkezik 63
A jó színében gonoszságra csábító dolgok csupán Istenben igazak és tökéletesek 65
Istennek hálálkodik bűnei bocsánatáért és megköszöni, hogy sok más gonoszságtól is megoltalmazta őt 68
A bűnös társaság is kedvére volt a lopásban 69
A bűnös cimboraság fertőző hatása 70
Minden jó az Istenben van 71
A hajszolt szerelem igézetében 72
Vonzódik a tragikus színjátékokhoz 73
A szónoki iskolában visszaborzad a rendbontók fölforgató cselekedeteitől 75
Cicero "Hortensius"-a fölébreszti benne a bölcselet szeretetét 77
Visszariad a Szentírás nyelvezetének egyszerűségétől 79
Miképpen került a manicheusok tőrébe? 80
Ínyére volt az összevissza manicheus tanítás 83
A manicheusok ellen kifejti, hogy milyen bűntényektől és milyen gaztettektől kell utálattal elfordulnunk 86
A bűnök különbségéről. Isten és az emberek ítéletéről 89
Manicheus haszontalanságok a föld gyümölcseiről 90
Anyja sírása és álma 91
Egy püspök vigasztaló válasza a kesergő Monicának 93
Másokat is téves útra csábított 95
Szókoklatot tanít. Ágyasa van. Lenézi a győzelmet hirdető jóst 96
A csillagjóslás babonaságába keveredik, és bölcs tanácsokat kap egy öreg barátjától 98
Barátja betegsége és halála. Súlyos fájdalom marcangolja a lelkét. A keresztség csodálatos hatása 100
Miért édes a kesergők könnye 103
Roppant fájdalom gyötörte őt 104
A fájdalom végre elviszi őt szülővárosából 105
Az idő és a jóbarátok meggyógyítják szíve szomorúságát 106
Boldog, aki az Istenben szeret 107
Nem adnak megnyugvást az esendő teremtmények 108
Elmúlnak mind a teremtett dolgok, csupán az Isten örökkévaló 110
Ne helytelenítsük a szeretetet, csak Istent szeressük mindabban, amit szeretünk 111
Honnét származik a szeretet? 113
Művét Hierius mesternek ajánlotta 114
Anyagi fogalmak nyűgözik le és nincs érzéke a szellemiek iránt 116
Aristoteles kategóriáit és a szabad művészetekről írt könyveket megérti a maga erejéből 119
Isten dicséretére serkenti szívét 123
Nem futhat Isten elől a bűnös ember 124
Faustusról és teremtőjüket a teremtmények nyomán meg nem ismerő bölcselők vakságáról 125
Csupán Isten megismerése boldogít 128
A manicheusok tudatlansága a csillagok körül más tekintetben is megingatja hitét 129
Az ékesen szóló, de tudatlan Faustus 131
Egyre idegenebbül érzi magát a manicheus eretnekségben 133
Anyja akarata ellenére Rómába utazik 135
Súlyos betegségbe esik 138
Tévelyeg az evangéliumi tanítás elfogadása előtt 140
Újra érdeklődik a katolikus vallás iránt 143
A római diákok gonoszságai 144
Milánóba megy, és ott Ambrus püspökkel találkozik 145
Ambrus beszédeinek hatására lassan föleszmél tévelygéseiből 146
A félig manicheus, félig katolikus Ágoston 148
Ünnepi emléklakomák a vértanúk sírjánál 150
Ambrus püspök temérdek munkája 151
Szent Ambrus fejtegetése nyomán dereng előtte az egyház tanítása 153
A szent könyvek tekintélyéről és szükséges voltáról 155
A törtetők nyomorúságos állapotáról 157
Alypiust elvonja az esztelen cirkuszi játékoktól 160
Alypius és a gladiátori játékok 162
Alypiust tolvajként megfogják 164
Alypius romlatlansága. Nebridius megérkezése 166
Aggódva fontolgatja, hogy miképpen rendezze be életét 168
Alypiussal vitatkozik a nőtlen életről 171
A házasság útján 173
Közös életről tűnődik barátaival 174
Ágyasát elbocsátja, de ismét másikat vesz magához 175
Állandóan félt a haláltól és az ítélettől 176
Istenről, mint végtelen téreken elömlő anyagi valóságról elmélkedik 178
Nebridius bizonyítéka a manicheusok ellen 180
A bűn oka a szabadakarat 181
Romolhatatlan az Isten 183
Újra töpreng, hogy honnét származik a rossz 184
Elszakad a csillagjósok babonáitól 186
Gyötrődik a rossz eredetének kérdése miatt 190
Miképpen könyörült meg rajta az isteni irgalom 192
A platonikus könyvekben megtalálja az örök Ige istenségét, de nem a megtestesült Ige alázatát 193
Földerül Ágostonnak az Isten fényessége 196
A teremtmények miképpen vannak és nincsenek 198
Jó minden létező 199
Minden teremtmény magasztalja az Istent 200
Az épeszű embernek Isten minden alkotása tetszik 201
Miképpen van igazság és hamisság a teremtményekben 202
Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez 202
Az isteniek megismerésének akadályai 203
Egyedül Krisztus a mi üdvösségünk útja 205
Hogyan vélekedett Krisztus megtestesüléséről 206
A platonikus könyvek olvasása gyarapítja tudását, de kevélyíti őt 208
A Szentírás igazságait nem találta meg mind a platonikusok könyveiben 209
Elhatározta, hogy Simplicianust keresi föl élete megjobbítása ügyében 212
Victorinus rhétor megtérése 215
Isten és az angyalok öröme a bűnösök megtérésén 218
Miért örülünk jobban a kiváló emberek megtérésének? 221
Milyen akadályok gátolták még a megtérésben 222
Ponticianus elbeszéli Szent Antal életét 225
Ponticianus szavai megrendítik Ágoston lelkét 229
Tépelődve a kertbe távozik 231
Honnét van, hogy a lélek parancsol és ugyanakkor ellenáll magának? 233
Ismét a manicheusok ellen 234
A test és a lélek küzdelme Ágostonban 238
Ágoston a csodálatos hang intésére teljesen megtér 240
Isten jóságos irgalmát magasztalja 244
Az őszi szünetig halasztja rhétori tisztétől való megválását 245
Verecundus átengedi falusi birokát 247
A cassiciacumi munka. A zsoltárok fejtegetése közben csodálatosan meggyógyul fogfájása 249
Ambrustól kér tanácsot olvasmányai dolgában 255
Alypiusszal és Adeodatusszal együtt Milánóban megkeresztelkedik 256
A milánói egyházi ének. Szent Protasius és Gervasius ereklyéinek megtalálása 257
Evodius megtérése. Monica jellemzése és halála 259
Édesanyja szelíd türelme 262
Az örök boldogságról beszélget édesanyjával 265
Monica elragadtatása és halála 267
Hogyan gyászolta édesanyját. Az elhunytakért való áldozatról 269
Imádkozik elhunyt édesanyjáért 273
Csupán Istenben van reménységünk és örömünk 277
Ismeri az Isten titkainkat. Mit jelent tehát az Istennek szóló vallomás? 278
Milyen célból vallja meg, nem hogy mi volt egykor, hanem hogy mivé lett? 279
Milyen célja és haszna van ennek a vallomásnak? 281
Az ember nem ismeri teljesen magát 283
Mit szeretünk, ha Istent szeretjük? Miképpen ismerjük meg teremtményeiből az Istent? 284
Érzéki vagy testi erővel Istent nem találjuk 287
Az emlékezet hatalma 287
A tudományok emlékezete 291
A tudomány elemei nem érzékeink útján kerülnek emlékezetünkbe, hanem az emlékezet rejtettebb zugaiból törnek elő 292
Mit jelent a tanulás? 293
A matematikai dolgok emlékezete 294
Az emlékezésre is emlékezünk 295
Hogyan őrzi meg emlékezetünk a lélek érzelmeit és miképpen emlékezünk örömeinkre szomorúságunkban 296
Távoli dolgokra is emlékezünk 298
A feledésnek is van emlékezete 299
Nagy az emlékezés ereje, de túl kell rajta lépnünk, hogy Istent megragadjuk 301
Nem találnók az elveszített dolgot, ha nem őrizné emlékezetünk 302
Mit jelent az emlékezés? 303
A boldogságot minden ember óhajtja, tehát szükséges, hogy előbb ismerje 304
Miképpen őrzi emlékezetünk a boldog életet? 306
Hol van és milyen a boldog élet? 308
A boldog életről tovább 308
Örvendezik, mert emlékezetében ott van az Isten 310
Az emlékezet melyik fokán található az Isten 311
Hol találjuk meg az Istent 312
Hogyan ragad meg Isten szépsége minket 313
A földi élet nyomorúságai 313
Istenben van minden reményünk 314
Megvallja a testiséghez való viszonyát 315
Küzdelem a torkosság ellen 317
Az illatok csábítása 321
A hallás élvezetéről 322
A szemek kívánsága 324
A kíváncsiság kísértése 327
A kevélységhez való viszonya 330
Milyen hatással van rá az emberi dicséret 333
A hiú dicsőség veszedelme 336
Az önszeretet ereje és természete 336
Magában és a midnenségben kutatta az Istent 337
A hármas kívánság 339
A gonosz lelkek segítségül hívásáról 339
Krisztus az igazi közvetítő 341
Miért vall a minden gondolatunkat ismerő Istennek? 344
Kegyelmet kér az Írás megértésére 345
Csak Isten ajándékából érthetjük Mózes írását a menny és a föld teremtéséről 348
Maga a teremtés hirdeti Teremtőjét 349
Semmiből teremtette Isten a világot 349
Miképpen mondotta Isten, hogy legyen világ? 350
Isten Igéje Istennel együtt örök 351
Forrás az Isten Igéje, belőle minden igazságra oktatást kapunk 352
Hogyan szól szívünkhöz az Isten Igéje 353
Mit cselekedett Isten az ég és a föld teremtése előtt 354
Isten örökkévalósága nem ismer időt 355
Mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt 356
A teremtett idő előtt nem létezett idő 357
A három különféle idő 358
Az idő mértékéről 359
Melyik időt mérhetjük, és melyiket nem 361
Hol van a múlt és a jövő idő? 362
Hogyan van jelen a múlt és a jövő idő? 363
Nem találja módját: hogyan tanít meg Isten a jövőre 364
Hogyan nevezzük a három különböző időt 365
Hogyan lehet mérnünk az időt 366
E talányos kérdés megoldását kéri Istentől 367
Mi az idő 368
A test mozgását idővel mérjük 370
Újra Istent kérdezi 371
Hogyan mérjük az időt 372
Hogyan mérjük a lélekben maradó időt? 373
Lelkünkkel mérjük az időt 376
Könyörög, hogy az időre szétszórt figyelme immár Istenre irányuljon 378
Ismét e kérdés föltevői ellen fordul: mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt? 379
Hogyan ismer az Isten, és hogyan a teremtmény? 379
Nehéz az igazság kutatása 381
A kettős ég és föld 382
Mit jelent a sötétség a mélység színe fölött 382
A láthatatlan és rendezetlen földről 383
Miért kapta ezt a nevet az alaktalan anyag? 384
Egykori manicheus vélekedése és jelen elgondolása az alaktalan ősanyagról 384
Isten semmiből alkotta az eget, vagyis az angyalokat, és a földet, vagyis az alaktalan ősanyagot 386
Semmiből lett az alaktalan ősanyag és belőle valók a látható teremtmények 387
Miért mondja az Írás napok említése nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten az eget és a földet" 388
Istentől kér oktatást 389
Mit tanult Istentől 390
Az idő nélkül való kettős teremtmény 392
Miért említi az Írás időjelzés nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet" 393
A Szentírás mélysége 394
Nem tagadhatják Szent Ágoston eddig állított tételeit ellenfelei 395
Semmi köze az isteni igazság ellenlábasaihoz 398
A "menny és a föld" szavakban más is érthető 400
Milyen tévedés nem árt a Szentírásban 402
Nyilvánvaló igazságok 403
A "kezdetben teremté stb." szavak különféleképpen magyarázhatók 404
"A föld azonban láthatatlan és rendezetlen volt" szavak különféle magyarázata 405
Nem ellenkezik a Szentírással, hogy alkothatott az Isten valamit, amiről nem beszél Mózes első könyve 406
A Szentírás magyarázatában való nézeteltérés két fajtájáról 408
Némely igazságról nem állítható biztosan, hogy ezt vagy amazt gondolta-e közülük Mózes 409
A más magyarázatokat vakmerően fitymálók ellen 410
Milyen beszéd illik a Szentíráshoz? 413
A Szentíráshoz alázatos és egyszerű beszédmód illik 414
A tudósok különféleképpen magyarázzák az Írást 415
Hányféleképpen mondhatunk elsőbbnek valamit 417
A Szentírást különböző módon értelmezők találkoznak a szeretetben és az igazság kutatásában 419
A Mózes szavaiban megtalálható igazságra gondolt 420
A Szentírás igazi értelmét a Szentlélek tárja föl nekünk 421
Istenhez könyörög, mert Isten jósága őt is oltalmazza 422
Isten jóságából léteznek és tökéletesülnek a teremtett dolgok 423
Minden az Isten kegyelméből van 424
Isten a teremtett dolgokra nem szorul 425
Az Isten Háromsága a Teremtés Könyvének első szavaiban megmutatkozik 426
Miért mondja az Írás, hogy Isten Lelke lebegett a vizek fölött 427
A Szentlélek munkáiról 428
Csupán Isten elégséges az értelmes teremtmény boldogságához 429
Miért csak a Szentlélek lebegett a vizek fölött 430
Isten ajándékából van minden 431
A Szentháromság jelképei az emberben 432
A világ teremtése az egyház alapítását jelképezi 433
Az ember megújítása nem tökéletes, amíg itt él a földön 434
A hit és a remény erősít meg minket 436
A boltozat és a felső vizek allegorikus magyarázata 438
Csupán az Isten ismeri magát teljes mivoltában 440
A Teremtéstörténet további allegorikus fejtegetése 441
A Teremtéstörténet folytatólagos magyarázata 442
Folytatás 445
A csúszómászók és a szárnyasok jelképes magyarázata 447
A Teremtéstörténet folytatólagos fejtegetése 449
A Teremtéstörténet következő részének magyarázata 452
A keresztény ember ítélkezéséről 454
Miért áldotta meg Isten az embert a halakkal és a madarakkal együtt, és miért nem áldotta meg a többi állatot? 457
A teremtéstörténet gyümölcseinek magyarázata 460
Élvezet és haszon származik a felebarátnak juttatott jócselekedetekből 462
Mit jelentenek a halak és a tengeri szörnyek? 465
"És látá az Isten, hogy mindaz, amit alkotott, felette jó volt" 466
Hogyan kell értenünk: nyolcszor látta az Istent, hogy jók a művei? 466
Manicheus hóbortok 467
A jámbor embereknek ugyanaz tetszik, ami az Istennek is tetszik 468
Isten műveinek összefoglalása 470
A Teremtés történetének rövid megismétlése 471
A mindenség teremtésének jelképes magyarázata 472
Békességet könyörög 473
Miért nem követi este a hetedik napot? 474
Mikor pihen majd bennünk az Isten? 474
A teremtett dolgokat másképpen látja az Isten és másképpen az ember 475
Utószó - A személyiség születése (Írta Redl Károly) 476