Federico Fellini élete és filmjei

"Ebben a szakmában az ember vagy Fellini, vagy senki" - fakad ki egy olasz rendező-pályatárs Az édes élet botrányos sikere láttán, és örökre hátat fordít a filmrendezésnek. Federico Fellini (1920-1993) negyvenévesen már Mester. Guru. "Fárosz." Valójában festő szeretett volna lenni, ehhez képest nagyon fiatalon bekerül a filmszakmába. Eleinte forgatókönyvíróként tevékenykedik. A neorealizmus egyik meghatározó alakjaként indul, látásmódján azonban hamar felülkerekedik a fantasztikum és a marginális iránti érdeklődés. A való prózaiságán a festett kép költészete. "Az én mozim nem irodalmi, nem is elbeszélő, hanem festői mozi " fogalmazza meg. - A fény a lényege, a stílusa, az ideológiája. Ennek jegyében fogannak legelevenebb művei. Fellini megszállottként dolgozik, a munka az élete. Filmesek a barátai és az ellenségei. A mások filmje nem érdekli, a magáé is csak addig, amíg el nem készül - és nincs megállás, pihenés, mert amint elcsattant az utolsó csapó, ő már a következő terv lázában ég. Ezt a megszállottságot járja körül monográfiájában a trieszti Tullio Kezich, a Corriere della Sera filmkritikusa, elismert "fellinológus", akit több mint negyvenéves barátság fűzött a Mesterhez. A kötet lapjain Fellini ürügyén az olasz filmművészet ez idáig legfontosabb időszaka elevenedik meg. Találkoznak-érintkeznek a nagyok: Lattuada, Rossellini, Pasolini, Visconti, Antonioni, Marcello Mastroianni, az angyali természetű, zseniális Nino Rota aki negyedszázadon keresztül szerzi filmzenéit a nem zeneértő és nem különösebben zeneszerető rendezőzseni instrukcióit követve, és aki az első pillanatban felfogja a Fellini-féle múzsa természetének kettősségét, az életörömnek és a melankóliának ezt az utánozhatatlanul egyedi keverékét. Meg vannak örökítve a filmköltészet nagy állomásai: az Országúton, a Csalók, a Cabiria éjszakái, Az édes élet, a Nyolc és fél, a Júlia és a szellemek, a Satyricon, a Fellini - Roma, az Amarcord, a Casanova, a Zenekari próba, A nők városa, az És a hajó megy, a Ginger és Fred. A forgatások eseményei, színészek, producerek, balesetek, tragédiák, bukások és diadalok. Az irigység, az értetlenség. Az Oscar-díjak. És a nők, nők, NŐK. Nem utolsó-, hanem elsősorban. Giulietta Masina mindenekfölött. Nem volt olyan költségvetés, amelyet ne lépett volna túl; olyan határidő, amelyhez tartotta volna magát; olyan tökéletes színész, akinél ne tudott volna még jobbat elképzelni - és elnézték neki. Hogy miért? Mert nyilvánvaló volt, hogy ebben a szakmában az ember vagy Fellini, vagy... A kötetet szakmailag ellenőrizte és a jegyzeteket írta Zalán Vince.