Az árakat, a pénznemet, a kézbesítés idejét és módját a szállítási ország határozza meg.
0 darab
0 din.
Az Ön kosara jelenleg üres.
Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
0 darab
0 din.
0
Bejelentkezés
Frédéric Bastiat
A törvény - Ami látható s ami nem látható
Ad Librum Kiadó, 2011
- 128 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- ISBN: 9786155110177
Friedrich von Hayek előszavából:
Ha a gazdaságpolitikát csak az előre látható hatások alapján elemezzük, nemcsak egy megvalósítható rendre teszünk szert, hanem kioltjuk a szabadságot, s megakadályozzuk, hogy további jó származzon a döntések miatt. A szabadság pedig fontos az egyének számára, hogy a csak általuk ismert körülményekből a legjobbat kihozzák. Tehát soha nem tudhatjuk, hogy milyen pozitív cselekvést akadályozunk meg azáltal, hogy korlátozzuk az egyén szabadságát, hogy az általuk jónak ítélt módon szolgálják embertársaikat. Azonban mindenfajta beavatkozás korlátozással jár. Minden korlátozásnak természetesen van valami meghatározott célja. Minden egyes esetben látni fogjuk, hogy a kormány döntéseinek közvetlen és látható eredményeit kiegyensúlyozhatják olyan egyéni döntések, amelyeket megakadályoztak. Következésképp, ha az emberek nem dönthetnek szabadon, mert döntéseikben a kormány megakadályozza őket, nem beszélhetünk szabadságról. Bastiat-nak igaza volt abban, hogy a döntés szabadságát erkölcsi alapnak tartotta, amelyet semmi esetre sem szabad az opportunizmus oltárán feláldozni. Valószínűleg azért, mert a szabadságnak nincs olyan eleme, amit ne törölnének el, ha csak akkor vennénk őket figyelembe, amikor rámutathatunk a konkrét kárra, amit az eltörlés okozhat.
Ha a gazdaságpolitikát csak az előre látható hatások alapján elemezzük, nemcsak egy megvalósítható rendre teszünk szert, hanem kioltjuk a szabadságot, s megakadályozzuk, hogy további jó származzon a döntések miatt. A szabadság pedig fontos az egyének számára, hogy a csak általuk ismert körülményekből a legjobbat kihozzák. Tehát soha nem tudhatjuk, hogy milyen pozitív cselekvést akadályozunk meg azáltal, hogy korlátozzuk az egyén szabadságát, hogy az általuk jónak ítélt módon szolgálják embertársaikat. Azonban mindenfajta beavatkozás korlátozással jár. Minden korlátozásnak természetesen van valami meghatározott célja. Minden egyes esetben látni fogjuk, hogy a kormány döntéseinek közvetlen és látható eredményeit kiegyensúlyozhatják olyan egyéni döntések, amelyeket megakadályoztak. Következésképp, ha az emberek nem dönthetnek szabadon, mert döntéseikben a kormány megakadályozza őket, nem beszélhetünk szabadságról. Bastiat-nak igaza volt abban, hogy a döntés szabadságát erkölcsi alapnak tartotta, amelyet semmi esetre sem szabad az opportunizmus oltárán feláldozni. Valószínűleg azért, mert a szabadságnak nincs olyan eleme, amit ne törölnének el, ha csak akkor vennénk őket figyelembe, amikor rámutathatunk a konkrét kárra, amit az eltörlés okozhat.
