Mérés- és irányítástechnikai táblázatok és képletek (326 ábrával) - Saját képpel

Ismertető: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 41506. - Tartalom:
Előszó 13
Üzemi méréstechnika 15
Az üzemi méréstechnika feladata és alapfogalmai 15
Az erőmérés 29
A nyomásmérés 37
A forgatónyomaték- és a teljesítménymérés 41
A fordulatszámmérés 50
A frekvenciamérés 55
A szintmérés 58
A térfogatmérés és -számlálás 64
A mennyiségmérés (adagolás) 68
Zárt keresztmetszeteken át áramló anyagok mennyisége 72
Nyitott keresztmetszeteken (atmoszférába való csőkilépésen) átfolyó anyagok mennyiségmérése 78
A nedvességmérés (nedvességmérők) 80
Gázok és levegő nedvességmérése 80
Szilárd anyagok nedvességmérése 83
Elektrometrikus mérések 85
Összetételmérés (vegyelemzés, analizálás) 90
Gázanalízis 90
Folyadékösszetétel mérése 99
A hőmérsékletmérés elve és módszerei 102
A kalorimetrikus mérések 115
Villamos gázanalizátorok mérőjelei és alkalmazási területe 120
A hőmérsékletmérő készülékek alkalmazási területe 122
Villamos mutatós- és regisztrálóműszerek alkalmazási területe 128
Villamos mérőműszerek jelképi jelölései 130
Méréstechnikai adatok 131
Folyadéknyomásmérőkben alkalmazott folyadékok Gamma sűrűsége 131
Az NNy 200 névleges nyomású dugattyús nyomásmérők mérési tartománya és nullapont eltolása 131
Rugós nyomásmérő ráépített villamos távadóval 131
Rugós menométerek (rugós nyomásmérők) mérési tartománya 132
Lépéskapcsolós rendszerű folyadékszintjelző kijelzési lépcsője és mérési tartománya 134
Úszós nyomásmérős vízállásjelzők mérési tartományai (v.o.m-ben) 134
Áramlásmérők p(h) üzemi nyomásának végértéke kp/m2 (v.o.mm)-ben 135
A szűkítőelemek előtt szükséges egyenes csőszakasz hossza a D belső átmérő többszörösében 136
Az áramlómennyiség-mérők alkalmazási területe 137
A tiszta víz sűrűsége és viszkozitása 138
A v kinematikai viszkozitás és a hagyományos viszkozitásegységek átszámítása (DIN 51560, MSZ 3254) 139
A szűkítőelemekre vonatkozó Re Reynolds-szám és az Alfa átfolyási szám 140
A szabványos szűkítőelemek méretei 141
A szűkítőelemek nyomásvesztesége az m szűkítési viszony függvényében 142
Szabványos mérőperemek Alfa átfolyási száma különböző D csőátmérők esetén 143
A levegő v kinematikai viszkozitása 145
atmoszferikus levegő 145
sűrített levegő 145
Folyadékok v kinematikai viszkozitása 146
víz 146
olaj 146
Különböző gázok n dinamikai viszkozitása a hőmérséklet függvényében 147
Nomogram a szabványos szűkítőelemek (szabványos mérőperem, mérőtorok és Venturi-cső) nyomásesésének meghatározásához 148
Nomogram szabványos mérőperemek és Venturi-csövek m szűkítési viszonyának meghatározásához (folyadékhoz és gőzhöz) 149
Az abszolút és relatív nedvességtartalom közötti összefüggés 151
A relatív nedvességtartalmú hőmérséklet és a pszichrematrikus (nedves és a száraz hőmérő között) különbség függvényében 153
Pszichrometertábla (levegősebesség 2,5 m=s, normál légnyomás) 155
Munkatermek kedvező klímaviszonyai 156
Az elektrometrikus méréstechnika fogalmai 157
Különböző anyagok pH-értéke 159
A szokásos hőmérsékletmérő műszerek hőmérséklettartománya 160
Folyadékos üveghőmérők megengedett hibahatárai 161
Gőztenziós hőmérők hőmérsékletmérési tartománya 161
Ellenálláshőmérők hőmérsékletmérési tartománya 161
Ni és Pt ellenálláshőmérők adatai (DIN 43760, MSZ 14010) 162
Hőelemek anyagjellemzői (DIN 43710, 43712, MSZ 11290) 162
Fontosabb hőelemek termofeszültségei mV-ben (DIN 43710, MSZ 11290) 163
Érintkezéses hőmérők külső védőcsövének alkalmazása (a hőmérséklet függvényében) 165
Az érintkezéses hőmérők védőcsőanyagainak tulajdonságai 167
Az érintkezéses hőmérők védőcsőanyagainak állékonysága 171
Villamos érintkezéses hőmérők kiviteli formái (Lépték kb 1:10) 172
Szabadon sugárzó felületű testek és rész-sugárzó-képessége 176
Nyomásmérők (manométerek) mérőfolyadékainak tulajdonságai 177
Mérőműszerek védőfolyadékai 178
Hőmérsékleti alappontok hőmérsékletmérő műszerek hitelesítéséhez 179
Különböző fémek fajlagos ellenállása 180
Rézvezetők ellenállása a frekvencia függvényében 180
Szabályozástechnika 181
A szabályozástechnika feladata és jelentősége 181
A szabályozás 181
A szabályozási kör 182
Szabályozott szakaszok 184
Szabályozóberendezések 185
P-szabályozó 186
I-szabályozó 187
PI-szabályozó 188
D-típusú, differenciáló hatású szabályozó 188
Különböző műszaki területeken előforduló fontosabb szabályozott jellemzők 189
A szabályozási kör tagjainak feladata és jelentősége 191
Fontosabb szabályozástechnikai jellemzők és jelölések 193
A szabályozott szakasz szabályozástechnikai fogalmai 195
A szabályozott szakasz fontosabb jellemzői és jelölései 197
A különböző szabályozótípusokkal kapcsolatos fontosabb fogalmak 199
A szabályozók fontosabb jellemzői és jelölései 201
A szabályozási körök fontosabb fogalmai 203
A szabályozási körök fontosabb jellemzői és jelöléseik 204
Folytonos P-szabályozók fontosabb fogalmai és jellemzői 205
Folytonos I-szabályozók fontosabb fogalmai és jellemzői 206
A PI- és PID-szabályozók fontosabb fogalmai és jellemzői 207
Folytonos szabályozású szabályozási körök fontosabb fogalmai és jellemzői 209
Változó alapértékű szabályozók fontosabb fogalmai 211
A különböző szabályozótípusok áttekintése 212
Különböző szabályozott jellemzőkhöz alkalmas szabályozótípusok 213
Különböző szabályozott szakaszokhoz tartozó szabályozótípusok 214
Szabályozótípusok tulajdonságai és jellemzői (összefüggések) 216
Különböző szabályozótípusok előnyei és hátrányai 217
Különböző szabályozott szakaszok jellemző értékei (a szabályozott jellemző szerint osztályozva) 218
Szabályozási körök és vezérlési láncok alapelemei (Hatásvázlat) 219
Különböző folytonos szabályozók időbeni viselkedése 220
Folytonos lineáris tagok átmeneti viselkedése 221
Különböző folytonos tagok átviteli és átmeneti függvényei 222
Arányos tagok (P-tagok) 222
Integráló tagok (I-tagok) 223
Differenciáló tagok (D-tagok) 223
Összetett tagok (PI-, PD-, PID-tagok) 224
Különböző típusú szabályozók optimális beállítása a szabályozott szakasz átmeneti függvénye alapján 225
Szabályozott szakaszok tipikus frekvenciadiagramjai (Boda-diagramok) 226
Nemlineáris működésű tagok statikus jelleggörbéi 228
Szabályozási körökben előforduló néhány nemlinearitás leírófüggvénye 230
Fázisportrék stabilitás esetén 231
Fázisportrék labilitás esetén 232
Vezérléstechnika 233
A vezérléstechnika alkalmazási területe 233
Vezérlési rendszerek beavatkozó és erősítő szervekkel (villamos vezérlőláncok) 235
A vezérlések és a szabályozások alaptípusai 237
Az anyag- és energiaáramlás beavatkozó szervei 240
Beavatkozó szervek és helyzetszabályozók szervomotorjai 244
A vezérléstechnikában használatos logikai elemek kapcsolási rajza 248
Érintkezős és érintkező nélküli villamos építőelemek előnyei és hátrányai 250
Villamos és pneumatikus szabályozó- és vezérlőrendszer összehasonlítása 251
Pneumatikus logikai elemek 252
Bináris és folytonos jelek közötti átalakítási lehetőségek 254
Távirányítás 255
A távirányítás fogalmai és módszerei 255
A mérési eredmény feldolgozásának módszerei és fogalmai 256
A mért jelek távolsági átvitelének fogalmai és módjai 256
A távirányítás alkalmazási területei 257
A távirányító berendezések készülékeinek felosztása feladatok szerint 259
Mért jellemzők jellé alakításának módszerei 260
A távmérésekben használatos különböző érzékelők ki- és bemenő jele 261
A távmérés fontosabb távátviteli rendszerei 264
A mérőerősítők fajtái és tulajdonságai 265
Rezgőkörös erősítők adatai 268
Soros áramvisszacsatolásos kapcsolásban 268
Párhuzamos áramvisszacsatolásos kapcsolásban 269
Fényelektromos erősítők adatai 270
Soros áramvisszacsatolásos kapcsolásban 270
Párhuzamos áramvisszacsatolásos kapcsolásban 271
Mágneses erősítők adatai 272
Szaggató típusú erősítők 273
pH-mérőerősítő (feszültségerősítő) 273
Mikrovolt-erősítő (párhuzamos-áramvisszacsatolásos kapcsolás) 273
Nanoamper-erősítő (áramerősítő) 274
A hangfrekvenciás távvezérlés elvi kapcsolása 275
Adatfeldolgozás 276
Az elektronikus számítógépek alkalmazási területe 276
Az elektronikus digitális számítógépek ismérvei 276
Elektronikus digitális számítógépekben használatos tárolók 277
Elektronikus digitális számítógépek beviteli és kiviteli készülékei 278
Kapcsolási algebra (logikai, Boole-algebra) 279
Digitális kapcsolóáramkörök 281
Diódás áramkörök 281
Tranzisztoros áramkörök (pnp-tranzisztorokkal) 282
Az analóg és digitális adatfeldolgozás berendezései és módszerei (szembeállítás9 283
Az elmozdulástól függő programvezérlések fajtái 284
Korszerű elektronikus digitális számítógépek jellemző adatai 285
A lyukkártyás adatfeldolgozás alapműveletei 286
Néhány ki- és beviteli készülék működései sebessége 287
A programvezérelt számítógép hatásvázlata (digitális számítógép, Mann szerint) 288
Binárisan kódolt decimális rendszerek 290
Az elektronikus eadatfeldolgozás fontosabb fogalmai 291
Elektronika 293
A félvezetőtechnika alapjai (Bosch után) 293
A tranzisztortechnika alapjai (Bosch után) 294
A félvezetőtípusok és tranzisztorok jelölése 295
A diódák és tranzisztorok összetétele 297
A félvezetőelemek (diódák, tranzisztorok) felosztása 300
A félvezetőelemek áttekintése (előállítás) 304
Tranzisztor alapkapcsolások 306
Tranzisztorjellemzők 308
Villamos méréstechnika 310
Az egyenáramú ellenállás mérése 310
A teljesítmény mérése áram- és feszültségméréssel 313
Villamos mérőműszerek működési módjai 314
Irodalom 316
Tárgymutató 318- További ismertető: "Belelapozás".