Filozófia és természettudomány között (Esszék) - Két esszé fizikáról, filozófiáról - Gondolatok a fizika ismeretelméleti hátteréről - Humánjelenségek a fizika értésében/Ember a filozófia tükrében - A filozófiai antropológia néhány kérdése - A modern ember

Ismertető: Mára a fizika, de általában a természettudományok is kiléptek a múlt századi szakmai exkluzivitásból, zárkózottságból. A szerző elsősorban a fizikában érintett, és erre építve, ilyen indíttatással igyekszik filozófiai, esztétikai és nevelési kitekintést adni az esszé műfaji keretei között. Hangsúlyozzuk tehát, hogy esszékről van szó, nem rendszeres filozófiai kifejtésről.
E könyv sok alkalmasan választott idézetet tartalmaz a művelődés - és nem csak a természettudományok - nagyjainak gondolataiból, olykor az argumentum ad hominem érveléstől sem riadván vissza egy-egy állítás bizonyítására, vállalva a magabiztos elmarasztalást. Több esetben ismétlődnek fontosabb idézetek mivel más-más kontextusban szerepelnek.
A nagyok mindig is kapcsolatot teremtettek a természettudományos megismerés és a filozófia között, sőt még tovább merészkedtek: a transzcendencia és a természettudomány között. Nem vezethető le egyik sem a másikból. Ez a könyv az istenhit és a természettudományos világkép panorámája. De e panoráma szegényebb istenhit nélkül.
Jelen írás négy esszét tartalmaz. Az első kettő a fizika és a filozófia kapcsolatait érinti, ezen át a természettudomány humán vonatkozásait; mindezekből nevelési momentumok is származtathatók.
A másik két esszé általánosabb kérdéseket vet fel, a filozófiai antropológia kérdéseit és a modern ember arculatát elemezve. Ezekben az írásokban is - mintegy referenciaként - sokszor a fizika, illetve annak filozófiai vetületei adják a vázat.
Az esszék nem foglalkoznak okkult vagy ezoterikus megközelítésekkel, mert a szerző kötelezőnek tartja a Ráció tiszteletét - Isten világában.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
Két esszé fizikáról, filozófiáról 5
Gondolatok a fizika törvényeinek ismeretelméleti hátteréről 7
Az ismeretszerzés lépései és módszere 7
A szubsztanciaprobléma 18
Lehetőség, valóság 22
Az analógiák ontológiai szerepe 24
A folytonos és a diszkrét problémája 26
Az oszthatóság kérdése 31
Szintetizáló törekvések 32
Egy redukciós irányzat 35
Irodalomjegyzék 38
Humánjelenségek a fizika értésében 39
Előzmények 39
A megértés arculata 43
A megértés analízise 43
A modell 43
A megértés egyik humán vonatkozása 46
A megértés motivációja a cselekvés által 48
Az intuitív értés 51
A redukció veszélye 52
A megértés néhány tipikus fajtája 54
Az axiomatikus értés 54
Az analógiás értés 56
Az ars inveniendi, vagyis a heurisztikus okoskodás 59
A kvalitatív-kvantitatív értés 61
A megértés kísérői 64
A túlhajtás 64
A természethez való viszony 68
A távolabbi kísérők 70
Utóhang 78
Irodalomjegyzék 81
Ember a filozófia tükrében 83
A filozófiai antropológia néhány kérdése 85
Az ember és a szaktudományok 87
Antropológia kontra metafizika 92
A határok feltűnése 102
Extrém helyzetek 110
Utóhang 119
Irodalomjegyzék 120
A modern ember arculata 121
Az elmúlt század és az analizáló tudomány 121
Antinómiák 124
A gondolkodás vizsgálata 130
Az antropológiai fordulat 133
C. G. Junga modern emberről 138
A szabadság kérdésköre 141
A véletlen szerepe 147
A pesszimizmus kísérlete, vagy kiút keresése 151
Irodalomjegyzék 153