Kedves Jóisten

Ismertető: Celie 14 éves, egy fekete déli közösségben él a XX. század közepe felé. Apja folyamatosan megerőszakolja, és két gyereke születik, akiket elszakítanak tőle. Annyira szégyelli mindazt, ami vele történik, hogy csak istennek mer beszámolni róla levelek formájában. Az erőszakot elviseli, mert addig sem szeretett húgát, Nettie-t zaklatja az apja. Később férjhez adják Mr. …-hez, akinél főz, takarít, a férfi előző házasságából való gyerekeit neveli, és tűri a veréseket. Hatalmas törést jelent az életében, hogy az egyetlen embertől, akit szeret, Nettie-től elszakítják. Utálják a fehérek, mert fekete, és utálják a fekete férfiak, mert csak egy nő. Ekkor lép be az életébe Shug Avery, férje szeretője, aki megmutatja neki, mennyire értékes ember is ő, és mire lehet képes. A leveleken át megismerjük Celie egész életét, és azt a hihetetlen utat, amit megtesz, hogy csendes, megalázott lányból magabiztos, erős nővé váljon. - A fehér déli irodalom kulcsalakja az elpusztíthatatlan és önpusztító, metszően józan és rögeszmés, istenváró és istenkáromló, könyörületes és kegyetlen ember - gondoljunk Flannery O'Connor egyszerű georgiai hőseire, akik szenvedélyes vággyal keresik a lelki kapaszkodót, vagy Carson McCullert, Kathrine Anne Porter és Eudora Welty magányosaira, a szeretet-szerelmet szomjúhozókra, az önámítókra és a magukat kifejezni nem tudókra. nem véletlenül ők a színes bőrű Alice Walker fehér példaképei. Walker 1944-ben, a georgiai Eatontonban született, nyolcgyerekes szegény családban. Mint ízig-vérig déli író, érzi, tudja, hogy a déli ember nem véletlenül olyan, amilyennek az irodalom ábrázolja. Nála azonban a déli típus a feketeközösség világában jelenik meg - s többnyire asszony.
"Csak nézd meg magad - vágja a Kedves Jóisten hősnőjének fejéhez a férje. - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy. Az istenbe, egy nagy nulla vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki hosszú-hosszú éveken át csak Istenhez írhatta leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: "Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok... De itt vagyok."
Keresetlen egyszerűségében felemelő, mozgósító mű Alice Walker regénye, amelyből Steven Spielberg készített nagy sikerű filmet. - További ismertető: "Belelapozás".