Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.

Felhőatlasz - Könyvkritika
2013.05.29.

David Mitchell neve korábban sem volt teljesen ismeretlen a magyar olvasók előtt, hiszen Szellemírók c. könyve nálunk is nagy sikert aratott. Hazánkban másodikként megjelent regénye, a Felhőatlasz a kötetből készült filmmel együtt került a polcokra. 

Sikere vitathatatlan, hiszen mind a kritikusok, mind az olvasók szuperablativuszokban beszélnek róla, alig pár hónappal később már után kellet nyomni. A Felhőatlasz történetét nehezen lehet leírni, hiszen annyira komplex, hogy egy alig pár mondatos összefoglalás értelmetlen próbálkozás lenne, a több oldalas recenzió meg nem hiányzik senkinek. Maga a regény hat, különböző korban és helyen játszódó történet füzére, amelyek stílusukban, műfajukban is eltérnek egymástól, mégis egy egészet képeznek. Jól megfér egymás mellett itt az útinapló, a levélregény, a krimi és az utópia – kockázatos vállalkozás volt ez Mitchell részéről, de bejött. Az összetettséget tovább fokozza, hogy a kötet feléig szép fokozatosan bontja le a szerző a történetet, haladunk egyre mélyebbre, ismerjük meg a szereplőket, akik hol reinkarnálódnak, hol új szereplőként bukkannak fel, majd ugyanezeket a rétegeket szépen visszapakolja, míg végül visszajutunk az eredeti történethez, de ekkora már az olvasóban összeáll a teljes kép. A végén persze nem győzünk csodálkozni a szerző zsenialitásán és képzelőerején. A Cartaphilus-kiadás különlegessége, hogy minden egyes történetet más és más fordító ültetett át magyarra, ez a sajátos megoldás még inkább segít abban, hogy elkülönítsük egymástól az egyes fejezeteket.

De nem csak ettől válik igazán nagyszerűvé és letehetetlenné a kötet, mert a jó stílus csak fél siker. A történetek egytől-egyig érdekesek, és rengeteg (részben filozófiai) kérdést felvetnek az olvasóban. Az ember világéletében a hatalomra törekedett, és ahogyan már többször bebizonyosodott, ahol társadalom van, ott elkerülhetetlenül van elnyomás, ahol a feljebbvalók szolgaságra kényszerítik az alattuk állókat. Ezek a problémák már évezredekkel korábban felmerültek, de Mitchell csak a XIX. századis nyúlik vissza, hogy aztán szép lassan eljusson a távoli jövőbe. Idővel persze a cím is értelmet nyer, amely egyben magyarázat is a lelkek vándorlására, ezáltal a szereplők közötti kapcsolatra is.

Összességében tehát a Felhőatlasz egy kiváló regény, amely gondos odafigyelést követel magának minden percben, hiszen minden apró darabkára szükség van, hogy az olvasó végül meg tudja fejteni könyv rejtvényét.