Kerámia, porcelán, üveg (Mai magyar iparművészet)

Az ​érdeklődő olvasó most kap először átfogó képet szoros értelmében vett mai kerámia-, porcelán és üvegművészetünkről. Most látja először együtt a sokszorosító nagyipar termékeit, illetve iparművészeink egyedi alkotásait. Szeretnénk ezzel a válogatással eltüntetni azt a megkülönböztetést, mely az egyedi alkotást fölébe helyezi a szériatermékeknek. Egyúttal az elmúlt négy-öt év iparművészetéről is megpróbálunk keresztmetszetet adni. Gádor István, Gorka Géza, Kovács Margit neve már átment a köztudatba. De ma már száznál több jelentős kerámikus művészünk van, porcelánt tervező alkotóink, üvegtervezőink pedig egyáltalán nem ismertek a nagy nyilvánosság előtt. Ideje hát, hogy az ő neveiket is megjegyezzük, hiszen étkezőkészleteik, poharaik, vázáik mindennapjaink hűséges kísérői.
Nemcsak e művészek bemutatásáról van szó természetesen, hanem alkotásaik megértéséről és megbecsüléséről, hogy megfogalmazni is tudjuk azt, amit a tárgyak iránt érzett vonzalmunk jelent.
A ma emberének igen sok kérdést vet fel a „szilikátok” művészete is. Feleletet kerestünk mindegyikre. A figyelmes olvasó eligazítást kap mai iparművészetünknek, környezetkultúránknak ezen a területén. Milliók jutnak ma emberi voltukhoz méltó környezetbe. Nem véletlen tehát, hogy a környezetkultúráról annyit beszélünk.
Az 1975-ben megjelenő kerámia-, porcelán- és üvegművészetet, valamint a textilművészetet ismertető kötetek után 1976-ban jelenik meg – az előbbiekkel azonos kivitelben és terjedelemben – az ötvösséget és a belsőépítészetet tárgyaló két tanulmánykötet