Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
1 347 din.
Várható szállítási idő
19 munkanap.

Petőfi Pencen

Magánkiadás, 1972
  • 38 oldal
  • Kötés: papír / puha kötés
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Antikvár Könyvkínáló
  • Saját képekkel (állapotfotó). Jó állapotú példány. Könyvízelítő/ismertető: ld. "Belelapozás". Fekete-fehér képekkel illusztrálva. Ritka kiadvány.

Emlékül a költő születésének 150. évfordulójára - Ismertető: Jakus Lajos (Tata, 1915 január 20. – Penc, 2004. augusztus 18.) magyar helytörténész, művelődéstörténész, tanár, Petőfi-kutató. A penci Falumúzeum - az elsők egyike az országban -1960-ban költözhetett mai helyére, a község legrégebbi épületébe. A gyűjtemény, amelynek kiállítását 1960 és 2001 között több mint hetvenezren keresték fel, Petőfi-relikviát is őriz: a költő Koltón használt dohányszitáját.Jakus Lajost az irodalomtörténet-írás elsősorban Petőfi-kutatóként tartotta számon. Petőfi Sándor háromszor járt is járt Pencen. Először aszódi diákként, 1835 karácsonyán téli vakációra érkezett ide, osztálytársaival együtt, az ő hívásukra, de egyúttal felkereste nagynénjét is, az itt gazdaasszonyként szolgáló özvegy Benczurné Hruz Évát. Az 1838. őszi látogatása a penci szüret idejére; október második felére esett, ahová már selmeci diákként jött. Harmadszor pedig 1843 nyarán Gödöllőn fordító munkát végezve tett kirándulást Pencre.Abban, hogy a község mára elismert Petőfi-emlékhely lett, nagy szerepe volt Jakus Lajosnak is. De nem csak ebben: azokban az években még szó sem lehetett arról, hogy bárki szlovákiai közgyűjteményekben, kivált egyházi forrásokban magyarországi kutatóként vizsgálódjék, Jakus Lajos hétvégeken, szünidőben fölpattant motorkerékpárjára, és nemcsak a közeli falvakban gyűjtött falumúzeuma számára, hanem (átlépve az országhatárt) fölkereste a felvidéki parókiákat is anyaggyűjtés céljából. így szaporodtak a Petrovics és a Hruz család anyakönyvi adatai a lutheránus matrikulák másoknak hozzáférhetetlen rovataiból. Dienes András mellett főleg neki köszönhető, hogy a családfát ma a dédszülőkig tudjuk - nem-nemes létükre is - visszavezetni. Ezenközben, persze, neki is hadakoznia kellett alegendákkal: a "szerb" kocsmáros-apáról meg a nemesi származásról.

Petőfi kutatásait a Pest megyei Múzeumigazgatóság évkönyvében összegezte, két nagy tanulmányban: Petőfi családja, Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából (Studia Comitatensia Pestiensis 19. kötet, Szentendre, 1989). Ismeretük nélkül érvényes Petőfi-életrajz sem most, sem a jövőben nem készíthető.- További ismertető: "Belelapozás".