Tarkabab

Az ​ifjúsági regény egy kis mezőföldi faluban, Csuporton játszódik, néhány évvel a második világégés után. A falusi gyerekek – árvák, félárvák, hadifoglyok fiai-lányai – szinte felügyelet nélkül cseperednek fel a múlt veszteségeit és a jelen beszolgáltatásait nyögő, szegény községben. Ahogy a tanító betegsége miatt a szokottnál néhány nappal korábban véget ér az iskola, szinte elemi erővel robban ki a gyerekekből az energia, a kalandvágy. Ahogy a falu társadalma, a gyermektársadalom is négy csoportra, négy bandára oszlik. A legélesebb harc a Fröcsög-tanya béreskölykei és a Kokashegy parasztfiúi között folyik. Ez az állandóan összecsapásokba torkoló viszály végighúzódik a könyv egész cselekményén s jelképes értelmet is nyer, mint egy értelmesebb, emberibb életforma iránti vágyódás és a barbár ösztönlény ellentéte. A kokashegyiek közül is a Tarka család élete foglalkoztatja leginkább a szerzőt. Erről a mikroközösségről kapjuk a legpontosabb és legárnyaltabb képet, szociológiailag is hiteles leírást. ; Egészében a könyvnek nincs egységes cselekménye, laza epizódokból áll össze, és az egészet átszövi a mese, a misztikum, a varázslat, a népi hiedelmek különös hangulata. A könyv középpontjában ez s az erre épülő népi tudat áll, amely meghatározza az életre eszmélő kamaszok jövendő sorsvállalását. A látszólag egysíkú falusi élet sűrűjében néha különös alakok tűnnek fel, így a világjáró ornitológus, a bujkáló szökött politikai foglyok stb., lényegében kirajzolódik a közelmúlt realisztikus világa, amely azonban csak „alulexponáltan”, gyermeki tükörben tárul elénk. – A színes és olvasmányos könyv tizenéveseknek ajánlható.